Valamikor régen kéz a kézben járt a csoda és az élet. A csoda megkérte az életet vezesse! Az élet azt válaszolta, most nem tudja, mert sok a dolga. Karonfogta aztán a csodát és megkérte várjon rá. Ám a csoda elunta a dolgot és elszökött. Az élet hiába kereste a csodát, sehol sem találta. Nagyon bánatos lett. Kereste, hívta nevén, de hiába. Aztán egy szép napon, mikor már nem is gondolt rá, előkerült a csoda. Nagyon megörültek egymásnak. Kívánj valamit, mondta a csoda. Az élet: mit kívánhatnék én,mindenem megvan amire szükségem van, egyedül a szeretet, ami hiányzott nekem, de most már te is itt vagy és boldog vagyok. Akkor azt mondta a csoda: te kerestél engem, én elhagytalak, de most már mindig veled maradok és ha szükséged van rám csak szólj! Azóta az élet és a csoda mindig együtt járnak. Szólni kell, kérni kell és megadatik a csoda!
Horváth Violetta csatornázása
