A Teremtő végtelen szeretete által létrejött világunk, s benne számtalan lélek. Itt a Föld bolygón több milliárdnyi emberi lélek él, járja útját, éli saját kis sorsát. A lélek, s a szellem a testet úgy hordja, mint a ruhát. Használja, majd idővel, mikor a bevállalt idő elérkezett, a lélek elhagyja földi otthonát. De ne hidd, hogy vége van! Mert a lélek örök és hallhatatlan! Útja egy időre itt megakad, mert végigélt életét fel kell dolgoznia. A lélek legfőbb feladata a feltétel nélküli, örök és hatalmas szeretet gyakorlása. Amíg ezt elsajátítja, s megvalósítja hosszú és rögös az út, életeken át tanulnia kell, tapasztalnia és fejlődnie. Megélni a szépet, a jót, a békét, a harmóniát, de át kell élnie a bűntudatot, szégyent, megaláztatást, gonoszságot, irigységet, hazugságot, önzést, szenvedést és mindenféle bűnt, hogy megértse mi a jó és rossz közti különbség. Így válik számára tapasztalássá, mi is a valódi szeretet. Ehhez életek hosszú sorát járjuk végig, hol szenvedve, hol boldogan, míg elérkezik a felismerés, ahonnan már tudatosan törekszünk a lélek fejlesztésére. Ki megérti, hogy a lélek örökké él, már nem fél és aggódik, a halál nem rejtély többé, csupán átalakulás. A földi színjáték vége, hol a lélek teret kapott, hogy új és nemes tulajdonságokkal gyarapítsa jellemét. Mikor elérkezik az idő, a lélek elhagyja testét, de nem múlik el, lezárul egy szakasz, hogy újrakezdődhessen egy újabb, csodás megtapasztalás. A lélek egy időre megpihen, égi pihenője során megérti mindazt, mellyel gyarapodott, hibáit számba veszi, hogy következő életében magasabb szintre léphessen, s elkövetett hibáit kijavíthassa. A földi tanulást égi tapasztalatgyűjtés követi, s ez így folytatódik életeken át, míg a lélek megtisztul, végtelen szeretet és bölcsesség járja át.
K.A. csatornázása
